Jägermeister keserűlikőr 1l 35%

A Jägermeister céget a Mast család alapította 1878-ban Wolfenbüttelben, Németországban, és azóta is a család tulajdonában van. Az ital a mai napig az eredeti recept alapján 56 féle összetevőből, a világ különböző tájairól gondosan összeválogatott gyógynövényekből, fűszerekből, gyümölcsökből és virágokból készül.

A 35%-os alkoholtartalmú Jägermeistert általában vagy jéghidegen tisztán, vagy más komponensekkel keverve fogyasztják. A klasszikusnak mondható, például narancslével vagy kólával történő keverés mellett számos extrém változat is létezik, például kakaó, tej, kókusztej vagy energiaitalok hozzáadásával.

A magyar köznyelvben tréfásan agancsos kólának is hívják.

A likőr máig féltve őrzött receptje 1934 óta létezik. A német piacra egy évvel később vezették be a terméket. A hetvenes évek eleje óta egyre több országba exportálják is az italt; ma már nyolcvannál is több államba. Ezzel a Jägermeister az export tekintetében a legsikeresebb német szeszes ital, amelynek nagyobb részét immár külföldön adják el.

A legtöbb országba készen palackozott termékként exportálják az italt, ám négy országban léteznek úgynevezett engedélyesek, amelyek helyben palackozhatják. Az alapanyagot azonban, vagyis az 56 különböző gyógynövény keverékét kizárólag Wolfenbüttelben állítják elő annak érdekében, hogy a minőség mindenhol azonos legyen. Az engedélyesek ehhez hozzáadják az alkoholt, a cukrot és a vizet, majd palackokba töltik a kész italt.A Jägermeister fogalmát, amely magyarul „vadászmestert”, „fővadászt” jelent, az  1934-es szövetségi vadászati törvény, a Bundesjagdgesetz vezette be újonnan Németországban. Az ital megalkotója, Curt Mast maga is lelkes vadász volt, így a névválasztás kézenfekvő volt. Mivel 1934 júliusa óta Hermann Göring volt a Harmadik Birodalom vadászmestere, vagyis a Reichsjägermeister is, a likőrt korábban olykor Göring-Schnaps-ként is emlegették. 

A Jägermeister logója Szent Hubertusz legendájára utal és egy szarvasfejet ábrázol, amelynek agancságai között egy fénylő kereszt látható.

Hubertus a legenda szerint szenvedélyes vadász volt, és egy nagypénteki vadászat alkalmával pompázatos szarvast pillantott meg, agancsai között fénylő kereszttel. Hubertus e jel hatására magába szállt és felhagyott a vadászattal. Először remete, aztán pap, majd püspök lett, a X. században pedig a vadászok és erdészek védőszentjükké választották.